Mindenképpen szükség van az új alaperőműre, mivel a Paksi Atomerőmű blokkjainak tervezett leállítása a 2030-as években esedékes és atomerőmű nélkül a 2050-re teljesen karbonsemleges áramtermelést másképp nehezen tudnánk elérni – nyilatkozta Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke a Portfolionak. 2020-ban a nukleáris erőmű adta a hazai villamosenergia-termelés 46%-át, ez éppúgy karbonsemleges energiatermelés volt, ahogy a megújuló alapú energiatermelés, amely egyébként 16%-os résszel bírt. Számos kihívással néz szembe a hazai energiaágazat az időjárásfüggő megújulók rendszerintegrációjától az ellátásbiztonságon át a klímaváltozásig. Ez nemcsak a vállalati szektort érinti, hanem a szabályozói oldalt is. Ebbe beletartozik többek között a hatósági árak kialakítása, a kiegyenlítő energiaárak emelkedésének kezelése, a határkeresztező távvezetékek engedélyeztetése, az egységes energiapiac kialakításának vagy éppen az energiahatékonyság elérésének elősegítése – tette hozzá a szakember. A jövő energiarendszerében egyre nagyobb szerepet kapnak majd az energiaközösségek.