A miniszter és a polgármester járt stúdiónkban

Műsorvezető: A város szlogene az együttműködés, és az jutott most eszembe, hogy tulajdonképpen akkor van igazán jó helyzetben a város, hogyha az aktuális fejlesztések, beruházások kapcsolódnak a város terveihez. Mit lehet elmondani, mennyire jó ez az együttműködés? Mennyire tudtok hatékonyan kommunikálni és tervezni?

Süli János: Történelmileg nem véletlenül lett kitalálva, hisz arra vagy ítélve, hogy együttműködj egymással, ezt nem lehet másképp, minthogy az erőműfejlesztéshez kapcsolódóan akár Paks város fejlesztése, a térségfejlesztés, ez egy kötelezettség. Tulajdonképpen mindig az volt a mondásom, hogy ebből úgy kell kijönni, hogy a beruházás Paksnak a lehető legtöbb hasznot hozza, és a legkevesebb kárt okozza, hisz azért majd el kell viselni tíz évig a megnövekedett létszámot, a megnövekedett forgalmat, és ezeket mind úgy kell levezényelni, hogy közben gyarapodjunk és szépüljünk is, és a lakosság megelégedett tudjon maradni. Most van a negyedik átdolgozás, jövő héten egyeztetjük azt a térség- városfejlesztési dolgozatot, aminek az első példányát még polgármester koromban csináltattuk. Ez is mind arról szól, hogy mit kell végrehajtanod. Ezt a kormány elé szeretnénk most bevinni, akkor a jövő héten túl vagyunk az egyeztetésen az önkormányzattal, és akkor ez is összefoglalja azokat a szükséges pénzügyi eszközöket, tervezési és minden egyebet, ami minderről szól. Lakótelepről, elkerülő útról, iskola, óvoda, színház, tehát mindent fölül el, ami szükséges ahhoz, hogy a város jól élje át.

Műsorvezető: Péter, neked mik a tapasztalataid? Mennyire nehéz a lakosság általános igényeit most ebben a helyzetben összefésülni a beruházás érdekeivel?

 Szabó Péter: Ez egy komoly kihívás, de először azért én is csatlakoznék miniszter úrnak az előbbi gondolataihoz annyiban, hogy valóban 2016-ban készült el ez a tanulmányterv, amiről az előbb megemlékezett pár szóban. Azóta nyilván ez már aktualizálva lett kétszer is, ha jól emlékszem. És 2017-ben, amikor Süli János polgármester úrból aztán miniszter lett. Én azt gondolom, hogy azt követően 2017-től annyira jó az együttműködés, egyrészt Paks város önkormányzata, másrészt az államtitkárság, a minisztérium, illetve a PIP Nonprofit Kft. között, hogy számszerűsíteni kellene ennek az együttműködésnek az eredményét, akkor jóval 10 milliárd forint feletti beruházásokról van szó. Tényleg csak párat említek, amely a városlakók érdekeit, illetve komfortérzetének a javítását szolgálta, akár a lakótelep központi parknak a teljes körű rehabilitációja, vagy a Kömlődi utcának a teljes körű felújítása az Anna utcáról nem beszélve, a Gesztenyés útnak a felújítása, tehát tényleg sorolhatnám még ezeket a beruházásokat, amelyek már megvalósultak, vagy a megvalósulás fázisában vannak, illetve miniszter úr is említette itt az intézményhálózatnak a fejlesztését, amiben szintén nagyon jó az együttműködés, hiszen nem árulok el titkot, hogy a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolának a fejlesztéséről van szó. Ez szolgálna majd az ide érkező egyrészt orosz munkavállalók gyermekeinek az oktatására, illetve az egyébként ide érkező magyar munkavállalók gyermekeinek az oktatására, illetve az iskola környezetében található óvodák felújítása is folyamatban van. Nyilván itt az óvárosban már én azt gondolom, hogy az óvodáink úgy néznek ki, ahogy a XXI. században ki kell néznie. Óvodaudvarok felújítása is megvalósult, ezek is többnyire akár JETA-ás forrásból, amit miniszter úr is mondott, itt megint visszautalnék erre az együttműködésre, vagy akár az előbb említett 10 milliárd fölötti beruházásokból valósult meg.

Műsorvezető: Kimutatás érkezett, hogy a legélhetőbb városok közé tartozik Paks. Mikor meghallottad ezt a hírt Péter, mint polgármester mi volt az első gondolatod?

Szabó Péter: Nagyon örültem természetesen, de ez nem jelentette azt, hogy hátra dőltem volna, és akkor minden rendben van. Nyilván azon is kell dolgoznunk, hogy ez így is maradjon majd a közeljövőben. Nyilván a Paks II-es beruházás kapcsán ezt meg is kell tartanunk, ezt a nagyon jó eredményt. A Hétfa Kutatóintézet végezte el ezt az országos felmérést a járási székhelyek tekintetében. 151 járási székhelyet vizsgáltak, és Tolna megyében toronymagasan első helyezést értünk el. Még a megyeszékhelyet, Szekszárdot is lehagytuk, de országosan is kimagaslóan teljesítettünk, hiszen az ötödik legélhetőbb város vagyunk az országban. Egyedül Győr, Székesfehérvár, Gödöllő, illetve Szentendre előz meg bennünket. Nagyon sok szempontot vizsgált ez a kutatóintézet, 8 dimenzió kapcsán: az élhetőség szempontjából, biztonság szempontjából, gazdaság szempontjából, fiatalok kompetenciáját vizsgálták, és az elérhető szolgáltatásokat. Az elérhető szolgáltatások tekintetében 18 szolgáltatás volt, amit vizsgáltak: kórház, járóbeteg-ellátás, színház, uszoda, sportcsarnok megléte, és még sorolhatnám ezt a 18-at. Nálunk egyetlen egy hiányzik, a kórház. Öt fokozatba osztották be a városokat. A legmagasabb élhetőség életminőséget nyújtó, a magas, közepes, bocsánat, igen közepes és a komoly kihívásokkal küzdő városokat. Most mi hangsúlyozom még egyszer, a legmagasabb fokozatba kerültünk. Én alapvetően büszke vagyok erre az eredményre, de hangsúlyozom még egyszer, hogy ezt az eredményt meg is kell tartanunk, illetve én azt gondolom, hogy még mindig van feljebb.

Műsorvezető: Miniszterként milyen volt ezt a hírt konstatálni és mennyire lehet ezek után Budapesten is büszkén mutatni, hogy itt zajlik a munka?

Süli János: Büszkének kell lenni, megdolgozni is kell, hogy a polgármester úr mondta ennél még élhetőbb várost akarunk, vissza akarjuk szerezni a Duna-partot, addig míg a vasút ott van, addig hosszában nem tudjuk, de ugye mindig beszéltünk róla, és már az első lépéseken túl vagyunk, az OMW kúttól a Molnár árokig lévő területet megvásároljuk. Az erőműből kikerülő földnek köszönhetően az árvízszint fölé lesz töltve, és akkor bevonható a város szövetébe, össze tudjuk a 6-os út fölött kötni egy széles, gyalogos átjáróval és a megújuló konzervgyár területről, így a Duna-part gyalogosan sétálva megközelíthető, oda is tervezünk létesítményt, lehet, hogy majd az erőmű látogatóközpontja; a múzeum, hogy ott is meghúzzuk a területet, hogy legyenek vendéglátóhelyek. Az is egy fontos, és hogy haladunk. Én úgy gondolom, hogy olyan kormány előterjesztések vannak, mint az iskola fejlesztése, új építésére nincs szükség, csökkent a gyereklétszám, de építünk az iskola felújítása mellett egy nagy tornatermet, hisz a napi testnevelés órák, meg a délutáni tornaterem igénye indokolja azt, hogy még egy nagy tornaterem épüljön fönt az iskolaudvaron. Mint mondtam, a vasút addig marad meg a Duna-parton, még kiszolgáljuk az erőmű építését, és utána szeretnénk annak a helyére egy kerékpáros séta utat, és akkor meg lehetne oldani teljes Duna-parton akár a világítást, csónakot, bátrabban ott merné hagyni bárki, többen használnák a csónakkikötést, a Duna-part gesztenyesori részére ugye megvan az elképzelés, annak a felújítására, tehát ezek is mind az élhetőbb várost erősítik, sportberuházásokat is mindenféleképpen tartalmaz a program. Majd a koncepciót ki kell dolgozni, de szóba került, hogy akár a Műjégpálya helyett egy Műjégcsarnok, az uszodával egybe, ami van: akkor a hőháztartást, vagy a jégpályán előállított hőből lelte, akkor vizet melegítene meg egyéb, tehát ezek a koncepciótervek zajlanak. A kosárlabda csarnok szintén kicsi, ahelyett már eljutottunk odáig, hogy a tervek elkészültek, a területet kell megszerezni és haladni abban is. Azt gondolom, hogy rengeteg szabadidős sporttevékenység is pluszban jön, de a konzervgyári területnek a régi csarnokában, igény van rá, egy táncszínházat is kialakítanunk konferenciateremben, hisz a művelődési ház nagytermén kívül nagyobb teremmel nem rendelkezünk, s az adott esetben kevés, annál is inkább, mert ha fel akarjuk újítani a színháztermet, amire ráfér, addig is átmenetileg nem lehetünk terem nélkül, de erre ragyogó célt szolgál a hagyományos építészetet, vagy a ’70-es, ’60-as évek építészetétől, ahogy a képtárat meg lehetett oldani, hogy meg lehet benne egy szép nagy konferenciatermet is csinálni. Tehát sok minden javítja majd a komfortfokozatot. Az elkerülő út megépítésétől kezdve, de a környékbeli úthálózatot is, mint a múltkor is mondtuk, a közbeszerzések egy részén túl vannak a közutasok, és az is látványosan el tud kezdődni a következő időszakban.

Műsorvezető: Vannak és voltak olyanok, akik felvetették, hogy „hát de hogyha ingatlanokat adunk el és területeket, akkor mindez hogyan valósulhat meg, mert akkor ez nem fog.” Péter, mit tudsz üzenni a bizonytalanoknak? Eladjátok ezeket az ingatlanokat, területeket, nem azt jelenti, hogy mindez nem valósul meg. Hogyan jön ez majd végül össze?

Szabó Péter: Igen, itt az elmúlt időszakban merültek fel ezek a kérdések néhány városlakó részéről, hogy vannak önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok és területek is természetesen, és ezeket értékesítjük vagy kijelöljük értékesítésre. Én azt gondolom, hogy a Paks II-es beruházás kapcsán a városnak mindenféleképpen élni kell azzal a lehetőséggel, hogy ha van egy érdeklődő akár egy ingatlan, akár egy terület iránt, és egy olyan érdeklődő, aki ezen az ingatlanon vagy a területen valamilyen nagyon komoly beruházást szeretne megvalósítani. Én azt gondolom, hogy mindenképpen kell élni a lehetőséggel, hogy akkor valósítsa ezt meg, hiszen ez egy történelmi pillanat, amikor tudunk ezzel a lehetőséggel élni, mert legközelebb én azt gondolom, hogy egy ilyen lehetőség száz év múlva lesz Pakson. Ráadásul valóban értékesítünk mondjuk egy ingatlant, az nem jelenti azt, hogy fogja az illető, és azt az ingatlant elviszi innen Paksról, mert nem tudja elvinni, az itt marad és olyan felújításokat tud végrehajtani akár egy műemlék jellegű épületen, de akármilyen épületen, amely én azt gondolom, hogy a városképnek a szépségéhez fog hozzájárulni, illetve az értékét fogja növelni ennek az ingatlannak. Jó példa erre mondjuk az Erzsébet Szállónak az akkori 2007-es/2008-as értékesítése, és aztán a felújítása és ma is én azt gondolom, hogy az egyik legikonikusabb épülete a városnak, és nagyon jó állapotban van, az állagmegőrzést jól látja el az atomerőmű, a jelenlegi tulajdonosa. Én azt gondolom, hogy ez akkor is jó döntés volt, és most is élnünk kell ezekkel a lehetőségekkel, de ugyanilyen nem csak az épületek tekintetében, hanem a területek tekintetében is, hiszen ha valaki az önkormányzattól megvásárol egy ipari területet, vagy akármilyen területet, ott nyilván azt azzal a céllal teszi, – most a Paks II-es beruházás kapcsán – hogy ott értéket valósítson meg, ami majd 30-40 év múlva is nyilván ugyanúgy fog működni az ottani beruházás, egy ottani gyárnak esetleg a létrehozása, vagy üzemcsarnoknak a létrehozása, vagy akkor más funkcióval, de ugyanúgy működni fog. Hangsúlyozom még egyszer, hogy ez a városnak iparűzési adóbevételt jelent, építményadó bevételt jelent, tehát nagyon komoly bevételre teszünk szert, amit aztán vissza tudunk forgatni a városi beruházásokba.

Műsorvezető: Mondhatjuk azt, hogy tulajdonképpen, amikor a Paks I épült, akkor épült ki az a város, amit most élünk. Ezért van nagy felelősség a városvezetésen, mert a következő hosszú évekre kell egy új várost, egy modern várost felépíteni?

Szabó Péter: Ez így van. Ahogy az előbb fogalmaztam, történelmi pillanat van úgy, ahogy ezelőtt 50 évvel is történelmi pillanatot élt meg a város. Most kell – én azt gondolom – jól dönteni, határozottan, nem hezitálni, mert elmennek mellettünk a lehetőségek, hogyha nem élünk vele.

Műsorvezető: A PIP Kft. nevét, ha hallják, akkor sokan nem feltétlenül látják, hogy miért fontos szereplői a város fejlesztésének. János, miért fontos szereplők itt, és miért bízhatunk abban, hogy ők a legjobbat fogják nekünk lehetővé tenni?

 Süli János: Hát a bizalom az nagy kincs, néha már bennünk se bízik mindenki, de azt majd szeretnénk visszaszerezni. A PIP Kft-t mi azzal a céllal vettük át a várostól, hisz a szerződés önmaga arról szól, az orosz és a magyar szerződés, hogy épüljön meg a kerítésen belül két új blokk. Ehhez jelentős térségfejlesztési, paksi fejlesztési dolgok kellenek, és akkor az nem Paks II projektnek a feladata, hanem akkor egy működő cégre gondoltunk, hogy ne kelljen céget alapítani, tehát időt nyertünk. A Paksi Ipari Park eleve hosszú neve az, hogy Közép-Dunamenti Térségfejlesztési Nonprofit Társaság, mert ők foglalkoznak a kalocsai laktanya felújításával, az emberek elhelyezésével, élelmiszertermelés megszervezésével, iskolával és minden egyébbel, ami tehát nem az erőmű kerítésén belül van, annak a végrehajtásában ők a partnerek. A Duna-parti terület feltöltése, az erőműbe bevezető kivezető utaknak a megépítése. A Kovács Pál által vezetett titkárság az a kerítésen belüli ügyekkel foglalkozik, a Becskeházi Attila úr államtitkársága kerítésen kívüli. Kovács Pálnak a partnerszervezete Paks II, Becskeházi Attilának a PIP Kft. a partnerszervezete, és így működünk. Tehát az ipari parkban is ugye vettünk át az önkormányzattól utat, területet, hogy az egységes legyen, ne kelljen vitatkozni: ki tolja le a havat, kinyírja a füvet azon a tőlünk független területen, akkor azt tudjuk, hogy az mind a mienk: miénk a felelősség, mi üzemeltetjük, de ugye semmit nem viszünk el a városból, ahogy a rendelőintézetet is azzal a feltétellel vesszük majd át, hogy amíg nincs kész a harmadik üteme a rendelőintézetnek. Ágazati egyeztetéseken vagyunk vele, hogy a harmadik ütem megépüljön Pakson. Azután fogjuk majd kiüríteni. Aki látta a homlokzat külső meszelése volt, de se nyílászáró csere, semmi. Tehát akik kritizálták, hogy egy felújított épületet adott el az önkormányzat olcsón, az nem igaz, hanem egy kifestett épületet, egy külső festés állapotában lévő épületet vettünk, azzal a céllal, hogy az is itt marad, örökre itt marad, hisz azt sem tudjuk elvinni. Az tényleg nagyon fontos, hogy mi együttműködve azt a célt is meg fogjuk találni, ami a paksiak régi vágya, hogy egy kicsi Duna-parti szakaszuk legyen. Most a sok földet, amit ki kell a munkagödörből ásni, azzal is kapásból föl lehet vele tölteni tulajdonképpen a Duna-partot, és ott megint egy alkalmas terület jöhet létre, mint Dunaföldváron, ahova, ha átmegyünk, irigyeljük, vagy akár Mohácson, hogy az emberek tudnak Duna-parti részen is sétálni, ezt a lehetőséget meg fogjuk tudni adni. A belügyminiszter úrral a héten egyeztettük le, visszük be kormány előterjesztésre: az integrált irányítási központ Pakson, ami rendőrség, tűzoltóság, bíróság, ügyészség, terrorelhárítási Központnak a négy épületegyüttesből álló épülete, ami közel 20 milliárd lesz, ez a mostani Nyárfa utca és a Tesco áruház között kiürített, már 90 százalékban megvásárolt területen fog megépülni. Ez is egy húzópontja lesz Paksnak, hisz akkor ez egy látványos épületegyüttes. Ott fogjuk megépíteni a konzervgyár területén az erőmű új szimulátorközpontját, képzési központját. Ez is egy nagyobb méretű, mint az ESZI épületegyüttes. Mi most már azt mondtuk a polgármester úrral, hogy nem atomvárosról fogunk beszélni, hanem Zöld Cityről, mert ugye ma már majd megjönnek a buszok is, megvannak az erőmű mellett, a város határában a naperőmű parkok is, és egyre inkább akarjuk zöldíteni még a várost, majd ugye távfűtést is úgy akarjuk, hogy az új épületekben távfűtés legyen, de ezzel együtt akkor az ESZI-ben is ki alakítsuk, a gimiben is, egyéb régi épületet, a régi városközpontot, tehát ez is a városi szén-dioxid kibocsátást csökkenti, tiszta gázról sok helyen át tudunk állni. Tehát megyünk a Zöld City irányába, és ebben megint egy jó épület lesz majd a harmadik rendelőintézeti ág. Az a felmérésekben benne van, hogy kórház nincs, véleményem szerint nem is kell. Jó közlekedési, meg jó környékbeli kórház lehetőség kell rendelkezünk. A pécsi egyetemmel napi kapcsolatban vagyunk. Lesz Szekszárdon helikopterbázis, lesz új integrált irányítású mentőállomás bővítés is. Tehát azt gondoljuk, hogy ott szabad csak jó kórházra költeni, ahol jó orvosok is rendelkezésre tudnak állni, jó kiszolgálásban van részed, és akkor inkább oda kell vinni a betegeinket. Itt az egynapos sebészet lesz bővítve. Tehát azokat a kisebb beavatkozásokat pedig a pestiek, vagy bármilyen szűrővizsgálattal, ahogy eddig is a vastagbélszűrést, gyomorbetegségekkel kapcsolatos szűrést meg tudjuk oldani. Ilyenben gondolkodunk, de új kórházat nem akarunk építeni Pakson.

Műsorvezető: A tervek nagyon-nagyon hosszúak, és úgymond nem is mind rövidtávon valósul meg. Mi az, ami Péter most a közeljövőben itt toporog a lábunk alatt? Tulajdonképp a lakótelepi központi parkot már látjuk, mi a következő állomás?

Szabó Péter: Itt szó volt a korábbiakban a régi konzervgyár területéről. Jelenleg ott az ingatlan viszonyoknak a rendezése zajlik, hiszen itt a régi konzervgyár területén nagyon sok terület szinte az egész magántulajdonba került még a 90-es évek végén. Most ahhoz, hogy itt ilyen komoly beruházások elinduljanak, amikről korábban miniszter úr is beszélt, meg már sokat beszéltünk ezekről az itteni beruházásokról, ahhoz az ingatlan viszonyokat rendeznünk kell. Én azt gondolom a vége felé járunk, három ütemben tudjuk itt az ingatlanokat felvásárolni, megvásárolni. A második ütemnek már vége lett, a harmadik ütemben a maradó területeket is megvásároljuk, és azt követően indulhatnak itt is az előbb említett beruházások, nyilván itt az oktatási központ, a látogatóközpont, az atomenergetikai múzeum, az integrált katasztrófavédelmi központ és egyéb közigazgatási épületek is majd itt találnak végül helyet. Úgyhogy ez lesz a következő olyan nagy beruházás, ami már látványos lesz a paksiak számára, illetve szó esett az ideérkező munkavállalóknak az elhelyezéséről is, a lakhatás biztosításáról. Itt is az önkormányzat egyik elsődleges feladata a hely biztosítása, illetve a helyi építési szabályzatnak a módosítása ahhoz, hogy létrejöhessenek új lakóterületek, illetve lakhatási környezet. Ezt is elvégeztük, illetve folyamatban vannak ezek a munkák. És akkor visszatérnénk valóban a lakótelepre egy rövid mondat erejéig. Valóban a központi park befejezésre kerül, nyár végére átadásra is kerül. Városnapja keretében egyébként, amely szeptember 12-én kerül megrendezésre, amit a pandémiás helyzet miatt kellett elhalasztanunk. Ennek keretében szeretnénk átadni ezt a tényleg valóban, volumenét tekintve az egyik legnagyobb beruházást, amely az elmúlt 20-30 évben megvalósult Pakson, de ennek a második ütemét is szeretnénk folytatni. Itt most konkrétan a Spartól a Gagarin utca, Kurcsatov utcai tömbelsők felé eső részre gondolok. Illetve miniszter úr is említette már a Csengey Dénes Kulturális Központnak a felújítását. Itt is ütemterv szerint szeretnénk haladni, észszerűen szeretnénk felújítani, hogy ne kelljen akár színházi évadot kihagyni, illetve biztosítani szeretnénk továbbra is a különféle egyesületeknek a gyakorlási lehetőséget, úgyhogy ez is sorra kerül, a Csengey Dénes Kulturális Központ felújítása. Tovább folytatjuk természetesen az infrastrukturális felújításokat, utcafelújítások, faltól falig történő felújítások, vagy aszfaltozási munkálatokat is folytatni fogjuk. És valóban a Duna-partot is szeretnénk visszaadni, a paksiaknak ezt is elkezdjük. Én azt gondolom, hogy nagyon gyorsan tudunk haladni, hiszen ahogy az előbb erről szó volt az együttműködés kitűnő, megvan mind a három, mind a négy fél között, így én nem látom akadályát annak, hogy ez öt-hat éven belül akár megvalósuljon.

Műsorvezető: Nyilván a járványra senki nem készült. Megkerülhetetlen kérdés manapság a koronavírus kapcsán, hogy előfordulhat-e az esetleg, hogy emiatt egy kisebb csúszás vagy átütemezésekről lehet szó? Mire készüljön a lakosság, mert senki nem ezzel számolt, hogy tavasszal egy kicsit megáll az élet.

Szabó Péter: Az építőipart szerencsére nem érintette a koronavírus járvány, így a paksi beruházásokat sem, amelyek ilyen jellegű beruházások. A központi park esetében, a Vácika utca esetében és a Kömlődi utca esetében is tudják tartani a beruházásnak az ütemét. Nyilván csúszás van, tehát például a központi park esetében is lesz csúszás, de az nem a pandémiás helyzet miatt, hanem egyéb műszaki problémák miatt. Ahogy például a Kurcsatov utcai tömbbelső második ütemű felújítása kapcsán is nyilván történt egy kis csúszás, de az is műszaki okok miatt. De én azt gondolom, hogy ott is egy nagyon szép környezetet tudtunk átadni az ott lakóknak. Játszótér újult meg teljes körűen, parkolási problémákon is tudtunk segíteni, hiszen 18 új parkolóval bővült az adott területnek a parkolási lehetősége, úgyhogy nem érintette a pandémiás helyzet a városi beruházásokat.

Műsorvezető: János, nem tudom megkerülni a kérdést, hogy mindig annyira nehéz kérdés valahova bevonzani az embereket. Egy turisztikával foglalkozó városnak a turistákat kell hívogatni. Ti mire készültök, hogy milyen képet tudtok adni a városról az ide készülő dolgozóknak? Miért tudod azt mondani, hogy higgyétek el, hogy ide jönni jó?

Süli János: Bízom benne, hogy mi ide jöttünk valamikor, meg az a több ezer ember, aki Paksról érkezett aranyat ásni negyven évvel ezelőtt, aztán ki-ki megtalálta a magáét, úgyhogy ugyanúgy lesznek most is. Az is szerencse, hogy itt felnőtt a második, harmadik generáció, tehát nem csak idegenek jönnek ide, hanem visszajönnek azok a gyerekek és családok, akik a munkaerő helyzet miatt nem itt kerestek jövőt, de most egy új jövő nyílik, hisz ez a megépítést követően megint minimum 60 évre lehetőséget ad. Sok ideiglenesen ideérkező munkás lesz. Az is egy fontos program, hogy szabadidős rendezvényeket, turisztikai programot, egyáltalán tájékoztatást tudjunk adni.  Napokon belül például a könyvtár melletti épületünkben megnyílik majd egy tájékoztató központ, aki az ideérkező munkásokat, de turistát és bármit, programokról felvilágostást, információt tud adni, hogy egyáltalán mit hol kell keresni. Az integrált városi programban, amiben benne van az is, hogy mi egy okos várost akarunk, majd olyanok eligazító táblák is később lesznek, amivel a mobiltelefonnal ha bárki rákattint, akkor több nyelven meg fogja tudni azt az információt kapni, hogy be se kell mennie az irodába, de bármi jogsegélyszolgálatot is kell tudnunk adni, ha valamelyik külföldi kollégám balesetet okoz akkor egy jogászt, vagy egy ügyvédet kerítsünk neki, akár a helyszíneléshez, vagy bármi egyébhez, akár idegenrendészeti kérdésben. Van, aki 10 évig itt lesz, és ő lehet vadászni akar, mert ahonnan jött, ott vadászott, halászott, madarászott, tehát minden speciális ügyét rendezni kell. Aki itt van 10 évig, annak is jól kell éreznie magát. A jó munka attól várható el, aki pihenten, élvezve a magyarországi lehetőségeket tud beérkezni a munkahelyére. Ebbe szeretnénk, ha a paksiak is a vendéglátásban is segítenének. Kihasználnák a lehetőséget, hogy lehetőleg mindenki itt fogyasszon, aki idejön. Lehetőleg itt költse el a pénzét. Ebben szerintem sok lehetőség van. Itt a magántőkének is meg kell mozdulni. Persze eddig egy kicsit óvatos volt mindenki, még az államra is jellemző ez. Ha beadjuk a terveket, ami pedig napok kérdése, hogy az engedélyköteles dokumentációt be fogjuk tudni a hatóságnak adni, az egy újabb mérföldkő lesz, attól kezdve már minden számítható. Akkor ráálltunk az ütemtervre, mert ez egy fontos pont lesz, és attól kezdve 15 hónap múlva lesz létesítési engedélyünk. Tehát mindenki számára világos lesz, hogy megépül, megcsináljuk, és akkor ő is a saját befektetéseit bátran elvégezheti, akár lakásban, akár étteremben, vagy csak egy kis kocsma működtetésében. Bízunk benne, hogy a helyi, akinek nem az erőműben jut munka, azok is megtalálják a számításaikat. Körülbelül 1300 lakást kell berendezni. Azt meg lehet úgy csinálni, hogy vidékről hozom a televíziótól a szekrénysorig, vagy bármit, vagy lehet az, hogy itt rugalmasan valaki ezt bonyolítja, akár úgy, hogy nincs is áruháza, csak katalógusból, de behoz neki mindent. Azt mondja, mire délután haza érsz, akkor be van rendezve a lakásod úgy, ahogy kérted, és nem kell neki nézni, hogy össze tudja-e rakni a szekrénysort, vagy nem tudja összeszedni, amit vett. Tehát csomó szolgáltatási lehetőség van, és nagyon sok lehetősége szerintem a fiatal vállalkozó szellemű kollégáknak is. A járvány miatt mi nem csúsztunk, egyéb okból csúszott, de azt már próbáltuk elmagyarázni, hogy miért. Eleve a brüsszeli beavatkozás miatt is csúsztunk mi a beruházás tervezésével. Utána a magyar jogszabályi, meg a magyar előírások. Mi szerintem a világ legbonyolultabb engedélyezési eljárásába sodródtunk bele, tehát olyan tökéletest akartunk alkotni, hogy majdnem nem bírtuk megugrani a saját céljainkat, de ez most már, mint mondtam, sikerül. Ebben nagy része van, hogy a home officeban mindenki tudott dolgozni, ugyanúgy az orosz fél, mint mi, a minőségbiztosítást végző szervezetek is tudták végezni a független ellenőrzéseket, mind haladtunk. Az egy fontos dolog volt, hogy a paksi kollégák, meg nyugodt körülmények közt, odafigyelve tudták az áramellátást biztosítani Magyarországon, hisz nekik is mindig mondtuk, hogy köszönet érte. Persze az egészségügy vitte a legnagyobb kockázatot, hisz ők találkoztak betegekkel, de villany nélkül meg, mint mondtuk, nem működött volna az egészségügy, nem működött volna a home office, tehát itt, mint ahogy mondtuk, minden mindennel összefügg. Úgyhogy ez egy jó együttműködés, és akkor a végtermék az, hogy bennünket ebből a jó együttműködésből kifolyólag nem befolyásolt a járvány.

Műsorvezető: Péter Paks pedig tárt karokkal várja akkor az ide érkező turistákat, dolgozókat, és akik itt akarnak letelepedni.

Szabó Péter: Ez így van, de ahogy miniszter úr is elmondta, ehhez nem csak a város kell, nem csak Paks város önkormányzata, illetve nem csak a minisztérium, az államtitkárságnak az akarata, szándéka és a munkája, hanem azt gondolom, hogy kell egy olyan – ahogyan Miniszter úr is fogalmazott – egy olyan fiatalos vállalkozói réteg, aki ezeket a szolgáltatásokat tudja nyújtani az ideérkező munkavállalóknak, de nem csak az ideérkező munkavállalóknak, hanem a jelenlegi paksiaknak is, mert mindenki tisztában van azzal, hogy például a vendéglátás terén azért vannak hiányosságok Pakson. Itt most gondolok akár egy étteremre, akár egy szórakozóhelyre, ahova szívesen elmennének az emberek, de ehhez mi az infrastrukturális feltételeket persze megteremtjük, tehát a lehetőséget az önkormányzat biztosítja, de mi, mint önkormányzat nem tudunk éttermet nyitni. Ahhoz valóban a vállalkozó szellemű fiatalok, de nem csak fiatalok, mindenki, akinek van jó ötlete, jó elképzelése, az én azt gondolom, hogy meg tudja itt valósítani Pakson. És ahogy miniszter úr is mondta, ez az atomerőmű meg fog épülni, 100 százalék. Úgyhogy aki eddig azért hezitált egy-egy vállalkozás elindításával, hogy lesz-e atomerőmű vagy nem, én is meg tudom nyugtatni abban, hogy lesz atomerőmű, érdemes belevágni egy-egy ilyen vállalkozásba, és meg fogja érni ez a vállalkozás, hiszen már most is van rá igény. Én azt gondolom, a paksiak részéről, hátha még majd fog növekedni a város lakossága. A beruházást követően is egyébként, tehát amikor majd megvalósul a mű, az atomerőmű, azt követően is nőni fog Paks város lakossága, ilyen 5-6 ezer fővel számolunk jelenleg. Tehát valóban el kell érnünk azt a szintet, azt a minőséget, hogy már nem egy kisváros leszünk, hanem egy középváros, és meg kell tartanunk azt, hogy a legélhetőbb város maradjunk majd az elkövetkezendő időkben is, mert arról volt szó itt az elején, hogy jelenleg a megyében, de országos viszonylatban is Paks az egyik legélhetőbb város.