Ezen a héten Chriss Ronsont faggattuk. Ha van hazánkban ikonikus Dj, élő legenda hatalmas életúttal, akkor Chriss bizony 100%-osan az. Egy hosszabb és izgalmas beszélgetés előtt jöjjön egy tekintélyes bio, szakmai bepillantó.
Chriss Ronson 1977-ben született Budapesten. 1994-ben lépett először a lemezjátszók mögé és fokozatosan, lépésről lépésre építette karrierjét. Már a ’90-es évek második felében állandó fellépő volt az ország legjobb klubjaiban, 1997-ben pedig miután a keceli Korona lett a BPM csapat hivatalos otthona, olyan nevek előtt lépett itt fel, mint John Digweed, Sasha, Dave Seaman és Nick Warren. 2001-ben a BPM és a Global Underground a budapesti HOME klubba tetté át székhelyét, ezzel párhuzamosan pedig a Pacha rezidense is volt két éven keresztül. Itt már jöttek a külföldi fellépések, olyan fesztiválokon ismertette meg nevét a közönséggel, mint a berlini Love Parade, a Creamfields, a Summer Of Love vagy a prágai Hradhouse. Egyik kiemelkedő lehetősége volt a londoni The Cross szuperklubban megrendezett Renaissance estre történő meghívás, ahol a szigetország mértékadó zenei lapja, a Mixmag interjút készített vele. Tokióba először Anthony Pappa GU debütáló lemezbemutató partijára invitálták először, azóta pedig rendszeres vendég itt és Oszakában. 2003-ban jelent meg első mixlemeze “Directions” címmel, jött a “The Quasar” formációt. Első közös szerzeményük, a “Together” azonnal lejátszásra került John Digweed rádióműsorában. 2004-ben megalapította a Foundation Records kiadót, itt jött ki a “The Trip”mixlemez. A következő évben “October” nevű zenéjével nagyot robbantott, hiszen Digweed, Cattaneo, Pappa vagy Desyn Masiello supportja mellett a dal három különböző verzióban is lejátszásra került Digger rádióműsorában. Még ugyanebben az évben meghívást kapott, hogy Tiesto pozsonyi fellépésén játsszon, ami Szlovákia legnagyobb elektronikus zenei rendezvénye volt 2005-ben. Ezidőtájt indult be saját, Dandy-vel közös rádióműsora a Justmusic FM-en Monitor címmel. 2006-ban Thaiföldön turnézott, ahol a legendás Full Moon partin több mint tízezer ember előtt zenélt. Szintén 2006-ban elkészítette a Justmusic FM mixsorozatának első részét, melyet 14 helyszínen mutatott be szerte az országban. Ezt egy különleges mixalbum, a “Live” követte, melyen négy The Quasar dal található, az összes többi pedig saját remix! 2007-ben John Digweed felkérésére egy félórás The Quasar live műsort készítettek, ami a Transitions podcastok közé került. Később a Proton Radio is hasonlóval állt elő, természetesen ezt is teljesítették a fiúk. Az év végén Amszterdamban lépett fel John Digweed “Transitions vol.3” című albumának bemutató partiján. A Fame Promotions rezidenseként ezidőtájt folyamatosan a szakma legnagyobbjai előtt játszott Budapesten. Ő az első magyar dj, aki hivatalos Renaissance mixet készíthetett. Az album megjelenését követően húsz állomásos turnéra indult, ahol Marcus James és Neil Quigley szerepelt mellette vendégművészként. Az Yvel & Tristan párossal készített “Panama” című zenéje felkerül Nick Warren – Lima GU válogatására, majd önmagában is megjelent a Global Undergroundnál. Rádióműsora, mely a korábbi sikeres szerzemény után a “We Are Cre8tion” nevet kapta, minden hónap első péntek estéjén hallható a Proton Radio műsorán. Hernan Cattaneo lemezbemutatóján játszott Moszkvában, a híres Arma17 klubban, nem sokkal ezután pedig ismét Japánba utazott, ezúttal Dave Seaman mellett lépett fel a K-Sounds születésnapján. 2010-ben két alkalommal is zenél a Fabric szuperklubban az ún. Bash Night keretein belül, melyen hazánk top dj-i lépnek a lemezjétszók mögé. Jelenleg a Fabric Publishing tagja, és a közkedvelt kiadóknál való rendszeres megjelenések mellett létrehozta vadonatúj kiadóját, a Cre8tion Records-ot, melyet Molnár Bélával, a BPM korábbi vezetőjével alapított. Első megjelenéseik az Yvel &; Tristan párossal zajos sikert arattak az e-zenei szcénában, 2010 augusztusában “Rula” címmel megérkezett első bakelit kiadványuk is. Chriss 2011-ben is fellépett a londoni Fabric-ben. Ebben az évben is az összes nagy fesztiválra meghívást kapott. Télen a franciaországi Snow Attack-on játszott, majd később, a nyár folyamán fellépett a Balaton Soundon a Cadenza stage-en Luciano-val, Marc Antona-val és Mendo-val. Játszott Paul van Dyk-al a Coca-Cola magyarországi, balaton-parti szórakozóhelyén, a Coke Club-on. A Sziget Fesztiválon Steve Angello után szórakoztatta a közönséget. A Bónusz Fesztiválon olyan nevek mellett szerepelt a line up-on, mint Sasha, Joris Voorn, Guy J, Dennis Ferrer, Maya Jane Coles. A számos fellépés mellett természetesen sok időt fordított a produceri munkákra is. Ennek eredményeként több saját szerzeménye és remixe is megjelent idén, többek közt a Don’t Look Down, a Karvia, a Barkley és a Linden Leaf. Trandellel közösen készített daluk a “Chaki” felkerült a 2011-ben megjelenő Renaissance jubileumi albumra, melyet Dave Seaman állított össze. 2011-es évben készült el harmadik videóklipje a “Don’t Look Down”, melyet az angol Hifi Entertainment-el forgatott a londoni Soho-ban. A klip októberben debütált a hazai zenei csatornákon és a rádiókban. A dal rövid idő alatt első helyezést ért el a VIVA Chart listáján, a YouTube-on található feltöltéseket összevetve pedig több tízezren látták a klipet az interneten keresztül! A 2012-es évet a Winter Music Conference-n kezdte Miamiban, majd ezt követte még néhány határon túli fellépés, valamint a neves hazai fesztiválok! 2016-ban Chriss megjelentette első szerzői albumát “SWITCH” néven. Ezen az albumon közreműködött Fehér Balázs (Carbonfools) Járai Márk (Halott Pénz) Sub Martineus (ColorStar) Myra Monoka, Fedora, Forteba 2021-ben új szerzői albumon dolgozik. Chriss egy igazi DJ, minden értelemben, egy igazi közönségkedvenc. Bármennyire is megvan a saját stílusa, képes alkalmazkodni a közönségéhez. Van egyfajta rutinja, hogy hogyan kell lázba hozni a közönséget egy különleges warm up szettel vagy éppen vezetni a táncparketten tomboló közönséget a zúzósabb dallamokkal.
DÍJAK, ELISMERÉSEK:
2001 Check Magazin Awards / Legjobb hazai dj / Az év felfedezettje.
2003 és 2004 Az Év DJ-je
2004 Az Év DJ-je
2005 Justmusic Awards
Legjobb mix album – Live set John Digweed előtt
Legjobb dal – The Quasar – October
2005 World Top 50! Djs – Chriss – 9.hely
2005 Az Év DJ-je
EVOTE 2005:
Legjobb mix album – Syntetic Pleasure By Chriss
Legjobb Dj
Legjobb dal – 2.hely – The Quasar – October
Legjobb kiadó – Foundation Records
Legjobb producer – 2.hely – The Quasar
Evote 2006:
Az Év DJ-je
Legjobb mix album – Live!
Legjobb kiadó – Foundation Records
2006 Az Év DJ-je 2.hely
2007 Az Év DJ-je
2008 Legjobb album – Renaissance Hungary mixed by Chriss
2008 Az Év DJ-je 2.hely
2009 Legjobb album – Déja Vu / Classic mixed by Chriss and Poli
2009 Az Év DJ-je 2.hely
Hihetelen életmű a Tied. Nagyjából minden szinten elértél mindent, amit el lehet. Van olyan ami kimaradt, ami még nem volt? Van benne bármi szakmai hiányérzet?
CR: Az mindig van 🙂 a karrierem során az egyik legnagyobb hajtóerő, hogy maximalista beállítottságú vagyok, ennek köszönhetően mindig újabb célokat tűzök ki magam elé, ami némi “hiányérzetből” ered. Ugyanakkor büszkeséggel tölt el, ha visszatekintek a több évtizedes pályámra, jóleső érzés, hogy sok szép és különleges országban jártam már, fantasztikus rendezvényen léptem fel világszerte, szint úgy idehaza. Mind-e mellett jó néhány sikeres projectet is megvalósítottam, egy időben sorra jöttek ki a hivatalos albumok, videóklipek, közreműködések hazai elismert énekesekkel, hogy csak néhány momentumot kiemeljek. 2000 – 2009-ig minden évben díjakkal is elismertek, nem utolsó sorban a szakma is megtisztelt néhány elismerő díjjal, ami szintúgy inspiráló és nagyon fontos számomra. Azonban ami volt az volt, napjainkban új szakmai szempontoknak kell megfelelni, így sosincs megállás. Folyamatosan tervezgetek új projecteket, van, amikor nagyobb lánggal égek, de előfordul, hogy csak élvezem, ami van. Mindamellett nagyon hálás és büszke vagyok mind azért-mind arra, ami az önéletrajzomban szerepel.
A legelső lépések, ahogy kialakul az emberben, hogy ő Dj lesz, vagy amikor rájön, hogy igen, ez az. Ez, hogy volt nálad pontosan? Azt lehet tudni, hogy nagyon korán elkezdtél ezzel foglalkozni, és kb szinte azonnal gyakoriak is lettek a fellépéseid. De mi volt előtte? Illetve amikor elindult úgy nagyon minden, azt hogyan élted meg? Hogyan összegeznéd így több évtized után a pályád kezdetét, elejét, magát a startot?
CR: A kezdetben mindent Édesapámnak köszönhetek, mondhatni ő fertőzött meg. Akkoriban a Dj barátai által felvett magnó kazettákkal hallgattuk nonstop és ez totál megfertőzött. Nem mellesleg rögtön amerikai funky zenékkel bombázott apa, ami megalapozta az ízlésem. Azokban az időkben a funky zene kuriózumnak számított, merthogy Amerikából erre keletre nem igazán jutott el az a zene, csak néhány Dj-hez bakeliten, akik nagyon, de nagyon kevesen voltak, szóval ezáltal rögtön egészen más ízléssel lettem megfertőzve és ez későbbiekben az elektronikus zenei ízlésemre is kihatott. Azokban az években leginkább slágerek, meg Scooter és hasonló zenék pörögtek, én meg egészen másban voltam. Viszonylag korán kezdtem, már 17 éves koromban, ami 1994-ben volt. Az első egy évben egy biliárd szalonban zúztam a baráti körnek, majd egyszer csak komoly klubbok pultjában találtam magam, mint Ikarusz, Colosseum, majd Club Speed és egyszer csak Kecel – Korona. Nagyjából három év alatt már ismert Dj-nek mondhattam magam, 97-től már elkezdtem járni az országot a BPM ügynökségnek köszönhetően. Majd megnyílt a BPM lemezbolt is Budapesten, ahol én voltam a fő emberke és ettől kezdve berobbant a karrierem. Ezzel egyidőben lettem házigazda Kecelen és szinte onnantól csak felfelé. Home, Pacha, Flört, későbbiekben Dokk, Stúdió, ezeken a helyeken, mint házigazda léptem fel hétről – hétre. Jöttek a fesztiválok, haknik, hajós bulik, őrületben voltam. Hálával tartozom elsősorban Édesapámnak, hogy minden lehetőséget megadott, hogy az álmaim élhessem. Másod sorban a közönségnek, akik nélkül nyilván mit sem ér egy DJ, hiszen mindenekelőtt a közönség szerepel. Emellett sokat köszönhetek Molnár Béla barátomnak, aki mellett igazán berobbant a karrierem a korai Keceli időkben és persze van jó néhány személy, akik fontos szereplői az pályafutásomnak. Csak azért nem megyek bele a felsorolásba, mert tartalmas a névsor, illetve félő, hogy kihagyok valakit, amit nagyon nem szeretnék.
Te akkor kerültél bele az egészbe, és a legfelsőbb szinteken, amikor hazai viszonylatban óriási robbanás volt maga az elektronikus zene. Idősebb Dj-ktől lehetett hallani, hogy ez nagyjából olyan volt akkor, mint egy forradalom, hatalmas népszerűség, top Dj státusz, rengeteg klub, rengeteg buli, országjárás meg minden. Emlékszel még arra a felismerésre, amikor meg lett az a tudat, hogy hoppá, miben vagyok, milyen hatással vagyok az emberekre, lesznek rajongók, jönnek a fellépések, és hogy eleve mi történik most?
CR: Mint fentebb írtam, annyira álomszerű volt az egész, hogy csak kapkodtam a fejem, te jó ég miben vagyok. Mindenhol buli, országosan elkezdtek hívni mindenfelé, volt olyan hét, hogy 6-7 felkérésem is volt, ez így ment vagy 18 éven át. A magyar Dj-k is megtelítettek minden klubot létszámtól függetlenül, akár több ezren is eljöttek ránk, elképesztő időszak volt. Ez manapság sajnos már elképzelhetetlen annyira minden a külföldi fellépőkről szól, ami nem túl jó, de ezt most nem részletezném. Nem szabad összehasonlítani a múltat a mostani időkkel, de ez érvényes végül is mindenre. Én pont akkor csöppentem bele a hazai klubéletbe, amikor úgy igazán elindult a parti élet és bármit csináltál, ha jól csináltad, hitelesen, akkor sikeres volt.
Nagyon sok mixlemez, saját dal, remix, album, csomó közreműködés. Ezek közül van kedvenced, számodra kiemelkedő, vagy van olyan, amit ma már máshogyan csinálnál? Ennyi év távlatából hogyan értékeled ezeket?
CR: Lehet közhelyesen hangzik, de a kezemből kiadott minden produkcióra büszke vagyok, hirtelen nem nagyon van olyan, amivel elégedetlen lennék és emiatt másként csinálnék. Nyilván az ember visszanézi a régi videóklipjeit, akkor furán látja az akkori önmagát, de ez olyan “probléma”, amit nem változtatnál végül is, mert akkor az voltál és kész. Mai napig a hivatalosan kiadott mixeket látom itt-ott a neten felbukkanni még ennyi idő után is, ami nagyon jól tud esni. A Quasar – World Beach, October a mai napig pörög a neten, mondhatni örökzöld dalok lettek. De ide tudnám sorolni Nagy Adrival, Fehér Balázzsal, Járai Márkkal, Kozma Orsival, Myraval, Fedoraval közös dalokat, szóval hosszasan sorolhatnám mennyi úgymond maradandó, a karrierem tekintetében fontos alkotást adtam ki a kezemből, amire talán büszke lehetek.
Lehet rólad tudni, hogy az évtizedeken átívelő vidékre járást és a hihetetlen mennyiségű fellépést volt, hogy tudatosan leredukáltad. Többször volt, hogy úgynevezett szakmai szabadságra mentél, és kisebb nagyobb időszakokra kicsekkoltál a körforgásból. Miért döntöttél így?
CR: Sajnos (vagy nem is tudom) elég hangulat ember vagyok, ha valamiben nem érzem jól magam, akkor vagy hátralépek és lecsendesülök, megfrissülök, vagy tovább állok. 28 év az éjszakában az nagyon sok idő. Nyilvánvaló, hogy ennyi időt eltöltve egy szakmában nem lehet mindig a csúcson járatni. Többnyire a körülményekből lett elegem, az éjszakázásból, a haknikból, leginkább az éjszakai utazásokból és még sorolhatnám. Ezek nagyon próbára teszik az embert nem csak fizikailag, de szellemileg is, és ha már nem érzem, hogy a maximumot tudom nyújtani, illetve nem élvezem már amiben vagyok, akkor megpihenek, átgondolom mi fér bele, ha szükséges koncepciót váltok, majd megyek tovább. Ezenfelül, ha beismerjük ha nem, tényként kezelhetjük, hogy néhány nagy városon kívül szinte megszűnt a klubélet, legalábbis az elektronikus underground rendezvények szinte alig vannak országszerte. Én az a típus vagyok, aki nem szeret görcsösen menni előre mindenáron, ez nekem nem megy. Véleményem szerint akkor tudsz hiteles maradni, ha észreveszed a káros tényezőket és változtatsz rajta, néha hátralépsz majd issza kettőt, legalábbis nekem ez a véleményem és ez bennem ösztönösen így működik.
Egyszer mesélted nekem, hogy anno pl mikor volt egy egy mondjuk John Digweet szintű fellépés, (amiken ugye rendre Te voltál ezek előtt a sztárok előtt) akkor volt olyan, hogy teljes full felkészülés okán, elvonultál vidékre, hogy mindentől elvonatkoztatva, eltávolodva, maximálisan felkészülj ezekre a szettekre teljes fókuszban. Ezek ugye legendás időszakok voltak, maguk a szettek is azzá váltak, és tökre kiállták az idők próbáját. Ezt ma már leszögezhetjük nyugodtan. Manapság is vannak nagy klubok, jönnek mennek a kisebb nagyobb nemzetközi sztár fellépők, készülünk is rájuk mint Dj, de nyilván nagyon nem úgy ahogy ez a Te esetedben volt annó mint munkamódszer. Mi változott meg, mitől van az, hogy ezekre már nem fekszünk talán úgy rá, mi lett más? Nyilván csomó minden, és ma már minden más, mi is mások vagyunk mint voltunk 10, 20 éve. Nincs már erre külső és belső igény?
CR: Eleve az egész karrierem kezdete és ami az után jött, egy hatalmas álomszerű valóság volt, amiért én akkoriban és persze most is nagyon hálás vagyok. Én mindig is szerelemből álltam lemezjátszók mögé és őszinte alázattal és végtelen megbecsüléssel, hogy azt csinálhatom, amit a szeretek, ami a hobbim is egyben. És hogy a közönség ezt értékelte (mondhatom a tenyerén hordozott) az volt a legkevesebb, hogy ehhez így állok. Tegyük azt is hozzá, hogy azokban az időkben az, hogy egy világsztár eljött hozzánk játszani, egy különleges “ünnepnek” mondható esemény volt, ebből kifolyólag én magam is így tekintettem ezekre az alkalmakra és az, hogy mellettük főszereplő lehettem minden egyes bulin, ezt úgy éltem meg, mint egy álmot, ami valóság és ez a hozzáállás volt a minimum részemről. Mindig igyekszem kihozni a lehető legtöbbet magamból és ezt megfejeltem egy különleges felkészüléssel, ráhangolódással, tisztelettel. Hozzáteszem a mai napig megmaradt ez a fajta tűz bennem, sokat készülök a szettekre, csak a körülmények mások már. 2000 években az internet még nagyon kezdetleges volt, alig volt elérhető bármi is a világból. Külföldre utaztunk lemezekért, 1-1 zenét hónapokon át játszottunk vagy épp vadásztunk, pl.: egy Sasha & Digweed mixlemez megjelent, hónapokon át hallgattuk és próbáltuk megszerezni a zenéket. Manapság azt sem tudod mit hallgass, annyi minden ömlik ránk. Azokban az időkben havonta egy alkalommal jött külföldi fellépő Magyarországra, ténylegesen szinte ünnepnek számított egy ilyen alkalom, tehát ezek mind olyan tényezők, ami miatt egészen másként álltunk mindenhez. Manapság ennek pont az ellenkezője van, viszont mindenben megvan szépség, jósága, csak fel kell fedezni és nem szabad ellenkezni, legfőképpen beragadni a múltba, mert az nagy károkat tud okozni az emberben.
A mai Chriss Ronsonnak melyik méretű buli jön be leginkább? Kis családias barátságos, vagy nagy fesztivál story, nagy létszámmal? Nappali buli, éjszaka, buli eleje, közepe, vége? Szereted például a hosszú szetteket?
CR: Számomra mindegy mikor hol játszom, csak legyek összhangban a közönséggel, a körülmények legyenek adottak arra, hogy profin tudjam végezni a dolgom, 100%-ot tudjak nyújtani a közönség számára, mert mindenekelőtt ők szerepelnek nálam. Szeretek szórakoztatni, boldog arcokat látni a parketten, jó érzés amikor vége a szettnek és mosolygós arcok odajönnek hozzám megköszönni az élményt és hogy mekkorát táncoltak, azt gondolom ennél fontosabb nincs! Bennem ez tartja a tüzet még ennyi év után is. És persze a jó zenék 🙂 Amúgy a nyári időszámítást, az open air eseményeket érzem a legjobban.
Mi a helyzet a radiós mixekkel? Sok kétórás mixed is van már a NC SC csatornáján. Nyilván itt nagyobb az ív, nagyobb a merítés. Mitől más egy rádiós mix, a mixhez tartozó zenék mazsolázása, maga a mixelés is más talán?
CR: Stílustól függetlenül, leginkább vegyesen szoktam összeállítani a mixeket hónapról-hónapra, mert rengeteg klassz stílus van és sok jó zene, nem szeretek beszűkülten gondolkodni. Egy Dj feladata szerintem az, hogy irányokat mutasson be, új zenéket játsszon és közben magát is szórakoztassa. A rádió meg kimondottan egy ilyen platform, ahol ez hatványozottan igaz, így tehát minden mix más picit.
Van olyan stílus, műfaj, ami fekszik neked, de még nem csináltad, és volna hozza kedved? A rád jellemző soundon kívül melyik vonal hoz lázba mostanság? Te, mint Chriss Ronson, akit azonosít zeneileg több generáció így vagy úgy, aki felé gondolom van a közönségnek egy elvárása, mennyire tudsz újítani, mást tolni, mit tehetsz meg, es mit nem?
CR: Sajnos a skatulyák miatt kevésbé tudok kimozdulni a rám jellemző stílusokból, próbáltam már, de akkor mindig megkapom, hogy már “nem vagy a régi”, vagy “hol a megszokott Chriss stílus” stb. Bevallom ezektől a falra mászom, de ez van. Pedig néha lenne kedvem house-t játszani, de nagyon szeretem a nu disco-t is, ambient/downtempo zenéket és még sorolhatnám. Egyértelmű nem egy melodic bulin játszanám ezeket, mindennek megvan a helye, de ilyen stílusú eseményre meghívnának, akkor nagyon lenne kedvem játszani itt-ott, ezt-azt.
Kiváncsi vagyok nagyon a véleményedre az új generáció kapcsán is. Ki vagy kik azok most, akik szerinted izgalmasak, újszerűek, akikre érdemes figyelni, vagy legálabb is, akiket Te figyelgetsz, esetleg még inspirál is? Nagy zenekaroknál látni most, hogy korábban stabilan pl a Halott Pénz és a hasonlók voltak a headlinerek fesztiválokon, vezették a mindenféle játszási listákat, és mindent uraltak úgymond. Aztán szinte a semmiből jött most egy új generáció, pl Azahriah, és bumm, felforgattak mindent és totál átrendezték a felső ligát. A hazai Dj-knél nem látni hasonló jelenséget, pedig sok tehetség jön fel, de talán nem ekkora elánnal, vagy talán nem ekkora tehetséggel. Nem tudom. Szerinted?
CR: Kényes kérdés. Legtöbbször az őszinte elhivatottságot hiányolom, szerintem minden ebből indul ki, ha nincs meg, akkor…. úgy gondolom a tehetség, az egyéniség, alázatos hozzáállás utat tör majd magának és persze a kitartó munka. Minden szinten támogatom az új generációt, a többi rajtuk múlik! 🙂
Az aktualitásokat is érintsük. Min dolgozol perpillanat, illetve van-e most valami munka, feladat, komolyabb ihlet, ami szárba szökkenni látszik?
CR: Elkészült egy szerzői album, de ott hever a fiókban. Ugyanis hoztam egy döntést, hogy nem albumként adom ki a kezemből, hanem EP formátumban. Erről még nem beszéltem senkinek, de épp a napokban alapítottam egy új címkét MORUGA MUSIC néven, épp a logót csiszolgatjuk. Sajnos vagy nem sajnos (már én magam sem tudom) de az alapján tartják az embert számon, ha zenét ír, már nem is az számít, hogy jó Dj vagy, hanem van-e megjelenésed, amivel kevésbé értek egyet, de ez van. Úgyhogy zene írásban vagyok most, de nem mindig kap el az ihlet. Megfogalmazódott bennem egy új videóklip ötlet is, csak még nem találtam meg a megfelelő énekest a dalhoz. Különösebben más tervem nincs jelenleg.
Április 15-én jön Paks belvárosában az első Night Café party. Ezen a bulin Te a főidős szettet játszod. Rég jártál Pakson, varod már az estét? Anno nagyon sokat léptél fel itt, hogyan emlékszel vissza ezekre, és magára a városra?
CR: Hogyne várnám! Nagyon boldog vagyok, hogy Nektek illetve a rádiónak köszönhetően újra lehetőségem lesz játszani a városban 🙂 Várom nagyon!
Köszönjük az interjút Chriss. Találkozunk április 15-én a Corsoban, és persze hónapról hónapra itt a PaksFM hullámhosszán.
Chriss Ronson eddigi összes Night Café mixéért katt ide:
https://soundcloud.com/nightcafe-paksfm/sets/chriss-ronsons-time
Chriss Ronson Insta: https://www.instagram.com/chrissronson/
Chriss Ronson Fbook: https://www.facebook.com/chrissronson
Night Café SCloud: https://bit.ly/3n8al0Y
Night Café Insta: https://bit.ly/3YVsBrT
Night Café Fbook: https://bit.ly/42hGLGu
Night Café Youtube: https://bit.ly/3mVVoiw
Horváth Mihály, Rizkid (PaksFM/Night Café) 2023 március
